Egy titkosszolgálati főnöktől nem szükségszerűen várható el, hogy pontosan ismerje a 20. századi titkosszolgálatok történetét. Ezért nem kárhoztaható Kocsis Kálmán pontatlansága miatt, amikor a Magyar Nemzet 2007. december 29-ki számában, sok más mellett arról beszél, hogy „léteznek zárt együttműködések, mint például az angolszászokat tömörítő UKUSA, amely a II. világháború alatt jött létre…”.(Magyar Nemzet, 2007-12-29, 5. old.)
Nos, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok között valóban a II. világháború alatt alakult ki szoros titkosszolgálati együttműködés – mindenekelőtt a tengelyhatalmak kódjainak feltörésére.
Az UKUSA megállapodást azonban 1947 kötötték (a pontos dátumon ma is vitatkoznak) a National Security Agency (USA) és a brit GCHQ (Government Communications Headquarters) között, amelyhez később csatlakoztak Ausztrália, Kanada és Új-Zéland is.
(Csak zárójelben tesszük hozzá, hogy a hidegháború végét követően ez az együttműködés is problematikussá vált. Egyesek szerint az angolszász szervezetek együttműködése ma már sok esetben nemcsak a terrorizmus elleni harcot szolgálja, hanem az ipari kémkedést is. Lásd ehhez az Európai Unión belül az un. ECHELON-vitát az ezredforduló környékén.)
Nos, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok között valóban a II. világháború alatt alakult ki szoros titkosszolgálati együttműködés – mindenekelőtt a tengelyhatalmak kódjainak feltörésére.
Az UKUSA megállapodást azonban 1947 kötötték (a pontos dátumon ma is vitatkoznak) a National Security Agency (USA) és a brit GCHQ (Government Communications Headquarters) között, amelyhez később csatlakoztak Ausztrália, Kanada és Új-Zéland is.
(Csak zárójelben tesszük hozzá, hogy a hidegháború végét követően ez az együttműködés is problematikussá vált. Egyesek szerint az angolszász szervezetek együttműködése ma már sok esetben nemcsak a terrorizmus elleni harcot szolgálja, hanem az ipari kémkedést is. Lásd ehhez az Európai Unión belül az un. ECHELON-vitát az ezredforduló környékén.)
Utolsó kommentek